Ultrahangok

Első:
2009.06.30.          7hetes: CRL-  13mm
Itt hallottam először a kis szívedet dobogni!

Második:
2009.08.17.          13hetes:BPD-  27mm
                                          CRL-  75mm
Harmadik:
2009.10.01.           19hetes:BPD-  46mm
                                          FL-  31mm
                                          THQ-  42mm
Negyedik:
2009.10.16.           22hetes:BPD-  54mm
                                          FL-  38mm
                                          THQ-  50mm
Bíztunk benne megtudjuk a nemedet!De nem mutattad meg magad.A kezed járt egyfolytában!
Ahogy jöttünk haza a kórházból egyfolytában rugdostál,akkor jöttem rá hogy nagy volt a zaj és félsz.Ezt egy másik alkalommal is eljátszottad,aztán simogattalak és megnyugodtál!

Utolsó:
2010.01.21.            36hetes uh és az elsö nst
Még itt sem tudtuk meg a nemedet!Az  nst nem lett jó,így már nem jöhettem haza a kórházból....

Első idők történései...

Az első 8 hétben elég sokat szenvedtem és fájt mindenem.Onnan kezdve varázsütés szerűen elmúltak a fájdalmaim.Megszünt a gyulladás,forróság és a gyógyszerekre sem volt szükségem!Ekkor jött valami...hányikáltam!!!Nem mindig és nem mindentől,1-2 dologgal igen-igen megszenvedtem és néha az ágyba is megfeküdtem!Még mai napig is elkap 2-3 hetente!De kijön és utána jól vagyok!Igazából nem is étel váltja ki hanem a hörghurut váladék.A gyomorégés is elég sűrűn előjön,valamikor ételtől,de valamikor az időjárás hozza magával.Hűvösebb időben te sem mocorogsz.De este a saját"babamozi"nem maradhat el és mindig szórakoztatsz.Na persze csak nekem!Valamit érzel,mert ha apa nézi mit művelsz abba hagyod!Már azt is"megérzed"ha néznek???

Első jeleket rólad aug.18.án éreztem.Nagyon-nagy meleg volt,apát vártuk az árnyékban.,a suli elött.Éreztem a kis pillangók repdesését,rögtön tüdtam hogy te vagy az!
Aug.20án már egész nap éreztem!Csodálatos volt!Utána semmi,vártam és vártam....
Szeptember 10én este sokkal erősebben éreztem és láttam is!Ez volt az igazi!Az első!Aztán már minden nap éreztem kicsit!Apa névnapján/és talán a tiéden!szept.29én este,már rendesen szemmel is lehetett látni ahogy fickándozol!Apa nagyon sokára tudott kilesni,mert ha szóltam neki hogy mocorogsz rögtön abba hagytad!Ha a kezét a hasamra tette,akkor is,de ha levette újra kezdted!A 23.hét óta rettenetesen meg vagyok őrülve az édesért!

A kezdetek...

2009.áprilisában úgy döntöttünk itt az ideje a családalapításnak,már nagyon rég óta szerettük volna!Nem volt teljesen zökkenö mentes az elötte lévő idő de megérte!A lényeg hogy bármi áron kitartottam a célom-célunk mellett mégha sokat is kellett szenvednem!

Az elsö jeleket május 19én vettem észre,minden mozdulatra szédültem,ez eltartott 1 hétig,gondoltam vashiányom van:)persze,meg egy kis hányinger/a melegtől/!Aztán Pünkösdkor vártuk mi lesz,tesztelünk vagy nem,állandóan azt éreztem hogy meg akar jönni...de semmi.Vártunk még 1 hetet.

9.én este negatív lett a teszt,majd másnap reggel is!Na,már ennyitől ki voltunk,este sírtunk is.Aztán elgondolkoztam hogy ilyen nem lehet hogy nincs baba és meg sem jön/az ami mindig pontos volt/Lehet becsap a teszt???De 2szer!?!Sajnos igen,becsapott!

Vettem egy másikat,11én már hajnalban megcsináltam...fél 6kor már apuci dolgozott,nem vette fel a telót,így nem tudta meg a jó hírt!/Akkor már apa a paradicsom levet hordta én meg vedeltem,meg a gyümik minden formáját és mennyiségét/

Hamarosan 3an vagy 4en leszünk!

Dél körül fel is hívott hogy miért kerestem,de egy ócska szöveggel leráztam.

Szerettem volna látni az arcát mikor megtudja azt amit sejtett ő is!

Alig vártam hogy hazaérjen,leült én meg csak odaadtam neki a kis dobozkát!Nem szóltam semmit,fülig ért a szája,kérdeztem minek örülsz azt sem tudod mi van rajta!:D

Aztán csak potyogtak a könnyei,na meg az enyéim is!/paradicsom lével koccintottunk/

Tehát csak meglepődött azon amit már tudott!

Aztán a család,megbeszéltük csak akkor mondjuk el ha már az orvos is alátámasztotta!Nem bírtuk ki!!!

13án volt anyáék 28.házassági évfordulójuk,nem mondtuk el,csak potyogtak a könnyeim amiért ilyen régóta együtt vannak!Nem esett le nekik,csak néztek mi a "bajom".

Még aznap este elmentünk Földvárra,Misi csenden volt egész úton.Mikor hazaértünk egyfolytában csak suttogta hogy elmondom,elmondom.Aztán csak néma csendben ültünk,mi ketten vigyorogtunk,nem tudták "mi a bajunk".Misi csak nézte az anyukáját....annyit kérdezett,"Fiam?Egyre gondolunk?"Ő meg csak bólogatott!Apósomnak először nem esett le,csak kicsit késöbb!Örömében szó szerint "lefordult a székröl"!

Másnap megint mentünk anyáékhoz,akkor már ugy voltunk hogy nekik is elmondjuk!Közben a buszon voltunk mikor Misi mamája örömében sírva hívott fel hogy gratuláljon!Pár nap múlva már mindenki tudta!

Anyáéknak ebéd elött is mondtunk egy jó hírt hogy megkaptunk a hitelt,majd ebéd után meg a babát!El sem akarták hinni:D anya annyira örült hogy majd megfolytott mikor átölelt,na megint csak a könnyeim potyogtak!

3 nap múlva mentem az orvoshoz,anya jött velem mert annyira izgult,jobban mint én!

Valami csodálatos érzés volt mikor az orvos megmondta amit a teszt beigazolt!Ennél már csak az UH volt csodálatosabb amikor a 7 hetes kis manókámnak hallottam a szívét dobogni!